Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A cigány kutatás eredményei

Az első cigány összeírás eredményei a 19. században nem festenek reális képet, mert ezt a közigazgatási apparátus végezte és annak érdekében állt szebb képet festeni, a másik oka a formális tevékenység a feladattal kapcsolatban, bár mégis ki lehet indulni a felmérésből, ha jobban megvizsgáljuk.

A felmérést igazából a kóbor és fél kóbor cigányok ügye miatt engedményezték, mégis meglepően jók voltak a statisztikák, mivel 88,5 %-a letelepedettnek bizonyult, 7,4 % huzamosabban tartózkodók csoportjába tartozott és csak a 3,3% volt vándor cigányok közé. Ez viszont pozitív eredmény, mivel ez azt jelenti, hogy a legnagyobb részük már asszimilálódott.

Magyarországon a vándorlás ma már teljesen megszűnt, viszont Nyugat-Európában még ma is létezik, ennek oka, hogy a kapitalista munkamegosztási társadalomszerkezeti elemeit nem, vagy nem kellő mértékben tudták betölteni. Mindenekelőtt a kereskedelem és néhány, többnyire idényjellegű, szétszórt és ritka igényeket kielégítőtermelő funkció tartozott ide. Ezen, többnyire gyorsan változó funkciók ellátása bizonyos értelemben társadalmon kívüli- a magyar feudális szerkezetnek belső részét képző – csoportokra maradt. A magyar társadalmon egy részét képezték, de különálló, nem belső elemet alkottak ezek a – többnyire etnikailag is megragadható – csoportok. Gazdaságilag is a társadalom részei voltak -elismerten szükséges funkciót gyakoroltak- a társadalomban azonban az adott funkció általában idegen volt a magyar társadalom rendjétől. Ezért a csoportok mindenképpen sajátot helyzetet foglaltak el a magyar társadalomban, sem kívülállónak, sem teljesen belsőnek nevezhetőek. Ez volt a probléma, a rugalmatlan társadalom működéséhez nem tudott funkciókat ellátni, sajátos rendjük volt, kissé merevebben, a távolságot erősen jelző módon.

A 19. században még meg tudtak élni fa- és fémmegmunkálással, becsületesen keresték a kenyerüket, de az iparosodás miatt teljesen változtatniuk kellett a munka jellegét illetően.

Jelenleg a cigányság 50%-ba beszéli valamelyik cigány nyelvet. Ez azt mutatja, hogy távolodnak az ősi szokásaiktól és próbálnak beilleszkedni. Bár nincsenek pontos számadatok, de tény, hogy hazánkban van a legnagyobb arányban a cigány nyelvet nem beszélők aránya. Továbbá a cigányok 40%-ban nem elkülönülten, hanem vegyesen él a lakossággal, és 65%-ának van rendes állandó lakhelye. Lassan, de biztosan növekvő adatok alapján egyre jobban növekszik a roma gyerekek iskolalátogatási aránya. 100 évvel ezelőtt még hallani sem akartak róla, manapság már rendszeresen járnak legalább néhány évig az elemibe. Igaz, már akkori bejegyzés is árulkodik arról, hogy már volt akkor is egy társadalmi elitj e a cigányságnak, akik komolyabb iskolát is végeztek.

A végső kérdésre sose kapunk választ, vajon teljesen alkalmazkodni fognak a romák a társadalomba a közeli vagy a távoli jövőben? A szociológia olyan tudomány, ami nem tud előre jósolni évtizedeket.