Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Roma Demográfia

Etnicitás - etnikai identitás

Európában az etnikum kifejezés az etnikai kisebbségre vonatkozik és ez a fogalom együtt kezeli az identitás és a társadalmi struktúrában elfoglalt hely bonyolult összefüggésrendszerét. Mivel azonban az etnikai státus hátrányokkal jár együtt, ezért az etnicitást külső nézőpontból, a többségi társadalom megfogalmazásában találták.

Akik többségi pozícióból az etnikai kisebbséget vizsgálják , miközben az etnikai kisebbséghez tartozók fizikai jegyeire, biológiai meghatározottságukra fókuszálnak, jó esetben figyelembe veszik a kulturális jellemzőit is.

Lehetne az etnikai identitást „belülről” is megközelíteni, vagyis s többségi társadalom szemszögéből megközelíteni a kérdést, hogy valóban létező közösségről szól, olyanokról, akiknek tényleg más a viselkedésük, gondolkodásmódjuk, szokásaik, nyelvük, saját létezési módjuk. Ez egy belső pozíció, amiben az egyének és csoportok saját identitásukat építik fel, ahol nem kizárni akarnak másokat, hanem inkább az identitás határaiban való kirajzolását jelenti. A társadalom különböző fejlődése, különböző identitásokat erősít fel. Az identitás pedig olyan tapasztalatok tárháza, amelyek megértése és interpretációja nélkül nem lehet kutatást végezni.

Az etnicitás és a kultúra komplexebb szemléletére van szükség, hiszen az etnicitás vagy megfelel, vagy nem felel meg a bizonyos kultúrának, a közös etnikai eredet nem eredményez azonos kulturális viszonyokat és az egyén számára azonos társadalmi státust és magatartásformákat, valamint egy kultúrában való részvétel nem feltétlenül különíti el az egyes etnikai csoportokat.

Bár az etnicitás azonos gazdasági, politikai és kulturális feltételek közül emelkedik ki, az adott közösség és tagjai maguk építik fel narratívakat ezekről a feltételekről, és hozzák létre a történelmi tapasztalatokból származó megkülönböztető genealógiákat és jellegzetes vonásaikat.

Erdélyi kutatások

Fontosnak tartottam Erdélyt is belevenni a témakörbe, hiszen egyre jobban kezdi az embereket foglalkoztatni a terület, melyet még a 1918-ban a világháborúban vettek el tőlünk és milliónyi magyar rekedt ott.

Gábor-cigányok: Közép-Erdélyben találjuk őket. Az oláh cigány nyelvjárást beszélik és természetesen a magyart és a románt is. Aki már 3 nyelvet beszél, nem lehet buta ember!

A romológia iránti érdeklődés még a 18. században keletkezett, majd a 19-ben bontakozott ki. Évszázadokig harcoltak egymással, majd felfedezték a roma kultúra sajátosságait. Onnantól kezdve jöttek történetek eredetükről, Noé utódai, fáraók leszármazottai stb. viszont az első tudományos jellegű írás a kolozsvári református kollégiumban született meg, ahol a kalotaszegi Visáról származó Farkas Mihály diák volt, aki tanárával Szathmári Pappal cigány-latin szójegyzéket állított össze.

Utána már jött minden magától. A Monarchia támogatta a cigány kutatást, ebben nagy szerepe volt József hercegnek is, aki több művében elemezte cigány közösségek nyelvjárásait. Az akkori adatai szerint Erdélyben 52.665 cigány élt.

A legtermékenyebb cigány kutató Wlislocky Henrik, aki nyelvjárást, népdalokat, meséket, hiedelmeket, közmondásokat gyűjtött, továbbá szokások, hiedelmeket, babonákat is leírt.

Kodály és Bartók szintén foglalkoztak a cigányzenével, és rámutattak, hogy sok zenei elemet átvettek tőlünk az tartózkodásuk alatt.

Sok ember nevét felsorolhatnám, de nem akarom ugyanazokat leírni, mert más cikkekben már leírtam részletesen. Inkább folytatom történelemmel.

Az 1989-es kibontakozások során sok ellentétes mozgalom indult meg ellenük, mivel a hatalmi változás miatt megindultak a versengések az anyagi és hatalmi javak egyenlő elosztásáról. Több átrendeződés is történt, átrétegződés, strukturálódás az etnikumokban.

Ezután a tudósok már nem a folklórra, hanem az antropológiára kezdtek jobban odafigyelni, amiben megfigyelték az értékrendeket, mentalitáskát és a cigány társadalom működését.

Külön tanulmányok foglalkoznak a valláshoz való viszonyukról, politikumai helyzetükről és külön kis etnikai közösségekről, falukról.

Hát ez lett volna az erdélyi kutatások története. Megegyezik a nemzetközi kutatási sajátosságokkal, de mégis fontosnak tartottam leírni a magyarokhoz olyan közelálló részt, mint Erdély és érdekes tudni, kik voltak a hazai néprajzkutatók, kiknek köszönhetjük a hatalmas terjedelmű kutatási eredményt.