Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


roma kultura roma hagyományok roma élet

A romák különböző nyelvezetű és szokású népcsoport, amely kisebb nagyobb mértékben eltér a befogadó országkultúrájától, sőt a legtöbb esetben teljesen elkülönülnek a „nem romáktól”. A romáknak is vannak csoportjaik, akik eltérnek egymástól a szokásokban, nyelvekben, hagyományokban.

Magyarországon 6 csoportjuk van: magyar, oláh, beás, kárpáti , szintó és román cigányok. A magyar és kárpáti cigányok összefoglaló neve a romungrók. Bár a „cigány” szó általában negatív jelentést hordoz, de már egyre több helyen elfogadott, a médiában is már használják, illetve a romák is elfogadják, sőt vállalják. Szervezetek nevében is benne él: Országos Cigány Önkormányzat.

A jelenlegi statisztikai adatok szerint 400 ezer körül van a romák népességszáma, de a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2050-re akár egymillióra is növekedhet a számuk, ami azt jelenti, hogy a lakosság 10 %-át fogják képviselni.

A romák a világ számos részén megtalálhatóak, mivel vándornép. Legnagyobb számban Közép-Európában és Kelet-Európában laknak. Becsült számuk 8 millió körül van Európában. Erre a számra nincsen pontos adat, van ahol 10 milliót és van ahol 8 milliónál kevesebbet becsülnek. Romániában 1,5 – 2 millió roma van, Lengyelországban nagyon keveset, körülbelül 60 ezret tartanak számon.

 

Származásuk

Indiából vándoroltak leginkább Kelet-Európába.

Náluk a család-centrikus viselkedés természetes. A beteg, védtelen családtagért mindet megtesznek Egymással nagyon becsületesek. Tiszteletben tartják egymás kapcsolatait és építik azokat.

SZOKÁSOK

Babonákról

Születéssel kapcsolatos hiedelmek

Hosszú hajjal fog születni a gyermek, akinek anyja gyomorégésben szenved a terhesség alatt. A gyermek hibával születik, akkor valakit az anya megcsodált valakit. Az újszülött szemét anyatejjel kell lemosni, hogy lemenjen róla a betegség. Az újszülöttet ne látogassa menstruáló nő. Ne látogassa olyan nő, akinek több férje is volt már, vagy a nő rosszasága miatt elhagyta az ura. A meglátogatott gyereknél egy szál hajat vagy ruhaszálat kell hagyni, hogy ne vigyék el a gyerek almát. Ha a kisgyermek sokat sír, akkor még benne van az ördög, el kell vinni megkeresztelni, csak a pap űzheti ki belőle szentelt vízzel. Az a gyerek, amelyik foggal születik különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a gyerek 7 éves korában eltűnik, mert az ördög benne van, de ha a bábaasszony kihúzta a fogát és rongysarkába kötötte, minden rendbe lesz, de a feje az átlagnál nagyobbra nő. Csecsemőt nem szabd tükörbe nézetni, mert akkor sokára bújik ki a foga. A gyereket nem szabad átlépni, mert akkor nem nő meg. Amikor vendég jön a házhoz, le kell ültetni, mert elviszi a gyerek álmát. A csecsemő karjára piros szalagot kell tenni, hogy ne verjék meg szemmel. Az újszülött párnája alá kést vagy ollót kell tenni, ne támadja meg az ördög.

Felnőttkor hiedelmei

a férfiak dísze a bajusz. Ha levágja, elveszti a tekintélyét és útját átok, szerencsétlenség kíséri. A nőkre ugyanez jellemző, ha levágják a hajukat, de őket kurvának nevezik. Amikor az asszony ruhájával érinti az edényt főzéskor, az ételt kidobják, mert tisztátlan lett. A háziállatok fejét a házaspárok nem eszik meg, mert az bajt hozna a fejükre. Villámláskor a nők fejére kendőt kell kötni, mert Isten haragja ezzel sújtja a tisztátlan lelkeket. A kihullott hajat tűzbe kell dobni, így a többi haj nem hullik ki. A szemetet nem szabad kifelé söpörni, mert kisöprik a szerencséjüket. A többször férjezett asszonyt nem szívesen veszik fel kocsira, mert szerencsétlenséget hoz. Szerencsétlen emberel való találkozás az egész napra bajt jelent. Üres kannát vivő nővel találkozni reggel szerencsétlenség. Asszony korán reggel piszkos kézzel érinti férje haját vagy bajuszát, az az ember szerencsétlen lesz.

Vásárral kapcsolatos babonák

vásárba menetel előtt nm szabad pénzt kiadni, mert kiadja a szerencséjét. Nem szabad enni se, mer megeszi a szerencséjét. Az otthonmaradóknak kenyérdarabot kell dobni a kocsi után, hogy legyen szerencsés a vásár. Macska szalad át a kocsi előtt, bajt jelent. Újholdkor a pénzt rázni kell és közben forogva köpködni, hogy odacsalja a többi pénzt is. Aki tavasszal lát gólyát vagy fecskét felé kell köpni szerencséje lesz. Fehér galambot látni szerencse, vásárban sikeres vásárt jelent. Kedden, pénteken nem szabad mosni, vasárnap varrni.

Színekkel kapcsolatos babonák

a cigány lányok színes és tarka barka ruhákat vesznek fel, hogy felhívják magukra a figyelmet. Színek jelentése: sárga-irigység, fehér-tisztaság és ártatlanság, fekete gyász, piros aktív élet vidámság, zöld a nyugalom, kék a szabadságjelképe. Ezek a színek mindig fontosak voltak a cigányok életében, ma is gyakran használják.

Állatokkal való hiedelmek

A legfontosabbak a ló és a kutya életükben. A ló a vándorlásban és menekülésben egyaránt nagyon jó segítség volt. A lóvásárt szertatás előzi meg. A lónak még nagyobb kényelmet biztosítottak, mint saját maguknak. Ha meghalt a ló, úgy temették el, mint az embereket, keresztet is tettek a sírra és hitük szerint az állatok a mennyben ugyanúgy szolgálták a gazdájukat. A sündisznó valaha ember volt, csak a paráználkodókat Isten átváltoztatta. A halált jelző madár (mulikani). A teknősbéka valaha asszony volt. A történetben egy asszony megígérte házába betérő Úrnak, hogy süt kenyeret és amikor visszatér ad belőle, de nem úgy tett, sajnálta tőle, ezért Isten átváltoztatta, hogy a hátán hordja.

Halál hiedelmei

A halottat kedvenc ruhájában kell eltemetni, mellé értékes tárgyakat, kincseket kell eltemetni. Olyan alakban megy a rokonok elé, amilyennek ismerték, de 9 nap uán megöregszik és úgy él tovább. Ha rokon hal meg, a férfiak 6 hétig nem borotválkoznak, de azután kell, mert újabb halott lesz, a nők levágnak a hajukból. Ételt, italt (cigit) ki kell vinni a temetőbe, mert a túlvilágon is iszik eszik. Otthon este még egy gyertyát gyújtanak a lelki üdvéért. A halottnak minden nap délben megterítenek 6 hétig, utána csak halottak napján. A halotti tort 6 hét után tartják meg, mert ha nem lelke bolyongani fog. Iváskor mindig megemlékeznek a halottakról, ilyenkor pár cseppet a padlóra kell önteni, hogy a halott is igyon.

Hagyományos közösségek

Az ezredforduló táján a Kelet- és Nyugat-Európába érkező cigány csoportok megkülönböztető jellemzője a kóborlás volt. Ez abszolút nem azonos a nomadizálással: a nomád népek, mint például az ősi magyarok, állattenyésztéssel foglalkoztak és a vándorló életmód alapja a mindig új és új friss legelők felkutatása. Ilyen életmódot folytató népek még ma is élnek Észak-Európában és Afrikában. A kóborlás az elsődlegesen nem állattenyésztésből élő népet jelenti, akik a munkák jellegétől függően változtatják a lakhelyüket kisebb vagy nagyobb rendszerességgel.

Mik is voltak a régi cigány mesterségek? Foglalkoztak kovácsolással, fémmegmunkálással és kereskedéssel. A korai középkorban az egyetlen olyan megélhetési forma, ami kötöttséget igényelt a földművelés volt, azonban forrásaink szerint sosem foglalkoztak ilyen fajta tevékenységgel. Abban az időben megtiltotta a hatalom az etnikumoknak, hogy földet kapjanak, vásároljanak. Viszont megélhetési formájukat a folytonos faluról falura való költözés biztosította csak. Ebben az életformában alakultak ki azok a tartós emberi kapcsolatrendszerek amik ma is jellemzőek a romákra.

A végleges letelepedést követően sem alakult ki másfajta szerkezet a közösségekben. Mind mind megőrizték az ősi foglalkozásokat, nem lettek földművelők stb. még bejelentett lakcímmel rendelkező romáknak is szakmájukat tekintve vándorolni kell pl: köszörüléssel vagy üstfoldozással foglalkozóknak. Azonban kezdtek asszimilálódni és városokba költöztek, létrehoztak egy inkompakt közösséget néhány helyen, ahol megőrizhetik azt a közösségi érzést, ahonnan származnak.

A hagyományos közösségekben akár 20-30 család is beletartozott, azaz úgynevezett kumpániákban éltek, ahol nem létezett család tulajdon fogalma, ami kellett a másik családnak, azt elvette a másiktól, tehát ismeretlen volt a lopás fogalma szintén. Ma már valamennyire átvették a magyar kultúrához tartozó tulajdon fogalmat, már ritka az előbb vázolt társadalmi szerkezet.

A roma családszervezet egyik mindenki által ismert jellemzője a sok gyerek és a többgenerációs együttélés. Ezeket nyamó-nak hívják. Egy magyar nagycsaládra hasonlít. A nyamó-nál tágabb vérségi köteléken alapuló csoport a vica, ami apai ágon akár 4 emberöltőig is eredezteti magát. Ez egy nagyon zárt közösség, onnan kikerülő roma a magyar társadalomban nagyon nehezen tud alkalmazkodni. Manapság már kevésbé ismert fogalom a vica.

Régebben elképzelhetetlen volt, hogy különböző foglalkozású családok egymással házasodtak, csakúgy, mint a magyarok „föld a földhöz”. A foglalkozást tekintve a legérdekesebb kiemelni a lovari cigányok rétegét. Ők a leggazdagabb romák, nevüket a love azaz a pénzről kapták. Mivel lókereskedéssel foglalkoztak, ezért sokan hajlamosak összekeverni a lovari szót a magyar ló szóval, pedig jelentésben különbözik.

Egy hagyományos házasságnak több változata lehetséges: az egyik a biav, vagyis a vőlegény megveszi magának a menyasszonyt. A másik a szöktetés nashadype. Erre akkor szokott sor kerülni, ha a férfinek nincs pénze, házas vagy a szülők ellenzik a házasságot. Létezik egy kevésbé ismert úgynevezett vadházasság is, amit anyagi megfontolásból tesznek.

A romológiai kutatás története

A cigányság iránti tudományos érdeklődés a XVII. században ébredt fel, amikor egy Komárom környéki fiatalember hollandiai Leiden városába ment protestáns teológiát tanulni. Vályi Istvánnak hívták. Feltűnt neki, hogy Indiából származó diáktársainak beszéde hasonlít faluja cigányinak nyelvére. A felfedezésről szóló beszámoló 1776-ban jelent meg a bécsi Anzeigen aus den samtlichen k.u.k Erblandern ( közlemények a cs és kir örökös tartományokból ) című folyóiratban, és ezzel megnyitotta kapuit a későbbi ind-cigány összehasonlító nyelvészeti és történeti kutatások előtt.

Végre a sok helyen megvetett és üldözött cigányságban a tudományos érdeklődésre való tekintettel az érdeklődés középpontjába került. Egy 1781-es összeírás Erdély területén 1291 aranymosó cigány családot talált, akik a kincstárnak leadott mennyiségen kívül még külön-külön és fejenként is adót kellet fizetniük.

Táplálta a cigányság iránti érdeklődést egy másik forrás is, a kor meghatározó irodalmi áramlata, a romantika. A magyar világirodalom szívesen tett meg cigány hősöket mind a szabadságvágy mind a gonoszság megtestesítőjéül. Ez beépült a köztudatba és csekély mértékben hozzájárult a káros előítéletek fennmaradásához.

Megemlítendő, hogy 1783-ban H. M. Gerlmann már vaskos kötetet ad ki A cigányok címmel. Hazai érdeklődést mutat, hogy Enessei György 1798-ban megjelenteti kis füzetét A tzigán nemzetek igazi eredete, nyelve, történetei címmel. A XIX. században már Nyugat-Európában is érdeklődni kezdenek a téma iránt: John Hoyland angol szerző 1816-ban néprajzi és történeti kérdéseket említ és javaslatokat is tesz helyzetük javítására. Hazánkba 1839-ben jutott el, a Regélő ismertette.

A mai romológiai kutatás megalapítója August Friderich Pott német tudóst tekinthetjük. Die Zigeuner in Europa und Asien ( Európa és Ázsia cigányai ) című két kötetes munkája még a mai tudámánynak is nélkülözhetetlen, még megjelenése után 120 esztendővel is kiadták 1964-ben az NDK-ban.

A cigány nyelv

Mielőtt elkezdenénk a cigány nyelv ma beszélt különféle változatait elemezni, jobb lenne ha visszatekintenénk a mainál jóval kisebb csoportjára. A mai cigány nyelvi változatai alig mutatnak országonként eltérést, vagyis közös alapszókészletnek tekinthető.

A legtöbb tudós és romológus egyetért abban, hogy legközelebbi rokonságban származását tekintve az indi és iráni alatt fejlődött dard nyelvcsoport nyelvével van.

Alapvető sajátosságok: két nyelvtani nemet ismer (hímnem és nőnem), az igék múlt idejét szintetikusan (nem külön szó beiktatásával végzi).Még a régi cigány nyelvben nem használtak határozott névelőt, de sok száz éves görögországi tartózkodásuk alatt átvették. Alapvető szókészletük, ami mindenhol megegyezik: főbb testrészek nevei, alapszínek, konkrétabb cselekvéseket kifejező igék.

Annyira átvették a görög szavakat, hogy ugyanúgy ragozódnak, mint az ősi „eredeti” szavak. Valószínűleg a rom (cigány, férfi) is Görögországból kapta a nevét, mivel akkoriban a görög lakosság magát romi-nak nevezte. A rom szónak még van egy jelentése, de az kizárólag a cigányokra vonatkozik „férj”, de ez más más országokban eltér.

A cigányság egész Európán keresztül való vándorlása során annyiféle különböző idegen ráhatásban részesült, hogy nincs a világon két ország, ahol a nyelvet ugyanúgy beszélnék. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy viszont nagyon hasonlóak, valamennyire meg is értik egymást. A világon a legelterjedtebb roma nyelv az oláh cigány. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy román közvetítéssel az oláh cigányba bekerült néhány magyar szó is kép-kipo vagy rét-rito! Amiben minden nyelvcsoportól különbözik az oláh nyelv, az pedig az igen erős román nyelvi befolyás.

Tény, hogy a nyelvtörténetre nincs elegendő forrásunk, csak a ma élő beszédre tudunk alapozni, de ismereteink szerint egy-egy cigány nyelv csupán 1-3 ezer lexikai egységet tartalmaz (talán egy kicsit többet néhány csoportban), tehát lexikálisan nem túl fejlett, de grammatikailag megállja a helyét.