Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ROMÁK Vallásuk

Vallásuk

Általában katolikus. Ezt az ország ráhatása miatt vették fel és védelmet is biztosított nekik. Európában a középkor elején megjelenő cigányok magukat egyiptomi búcsújáróknak, zarándokoknak mondták kik népük bűneiért jöttek vezekelni. A babonaság szorosan függ össze a vallással. Ritkán járnak templomba, csak a karácsonyi éjféli misét, áldozást, keresztelést tartják csak. A cigány esküvő, temetés, családi körben történik, pap nélkül, a vajda vagy a legöregebb cigány jelenlétében. A rangosabb családoknál a szertartást pap is, a vajda is tarthatja. Imádkozni csak a miatyánkot szokták.

A nagypénteki böjtöt tartani szokták. Nem élnek mélyen hívő vallási életet, de a népdalokban Istennel, Szűz Máriával lehet találkozni. Köszöntéskor vagy ünnepek alkalmával hosszú köszöntéskor hosszú köszöntőket mondanak szokás szerint, amibe belefűzik Isten nevét is. A nem cigányok szemében babonások. Ennek oka a jóslási szokásokban rejlik, melyet egész Európában űznek. A másik dolog a teljesen kialakult eltérő szokásrend, pedig alig különbözik a már letelepedett őslakosoktól. A magyarázat mégis az lehet, hogy konzervatívabbak és szerkezetük régebbi típusú.

Mit érdemes tudni a babonákról?

Olyan többnyire vallási eredetű tévhit, mely bizonyos változások, jelenségek létrejöttét, a természet törvényeinek ellentmondó törvények, működések, illetve bizonyos eszközök, eljárások titokzatos körülményeinek tulajdonítja vagy ezzel magyarázza. A babonaság minden népnél fellelhető. Amit az emberek nem bírnak megmagyarázni, azt természetfölöttinek tulajdonítanak. Persze manapság ahogy fejlődik a technika, elveszti az állóképességét, viszont néhány még ma is él: péntek 13 vagy a fekete macska. A cigányoknál a szülés, házasság és a halál köré csoportosulnak a babonák. Sőt, a sok vándorlás során a vásásár is fontos szerepet játszott az életükben, ezért a vásárról is vannak hiedelmek.